Vissza
  • 2022.08.03
  • Kovács Gergely

„Álmomban kihalt állatok hangja zümmög felém”

Kovács Gergely kritikája.

„Álmomban kihalt állatok hangja zümmög felém”

Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és a Magyar Írószövetség környezetvédelem, klímaváltozás és aktív turizmus témáiban kiírt pályázatára 239 ifjúsági regény kézirata érkezett be tavaly. Érdekes elgondolni, hogy a kiemelt érdeklődés milyen gazdag műfaji, formai, színvonalbeli változatosságot takar, mennyi író és írójelölt bízott abban, hogy alkotása elnyeri a bírálók tetszését.

Tusványos 2022 Ayhan Gokhan-04
Regős Mátyás, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok című könyvek szerzője

Bizonyára komoly munka áll a szövegek összeállítása mögött, de az ifjúsági könyvekkel foglalkozó kiadók lektorainak általános felelősségét is érezteti, hogy a pályaművek túlnyomó része nem ütötte meg a mércét, és valószínűleg hozzájuk is rendszeresen érkeznek még nem eléggé érett szövegek.

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

A döntésről szóló híradás magasan kiemelte Regős Mátyás regényét, bár még hetet tudtak rajta kívül értékelni.

A Lóri és a kihalt állatok alapötlete kicsit emlékeztet Regős első két kötete, a Patyik Fedon élete és a Tiki alaphelyzetére, (erről ITT írtunk korábban – a szerk.) csak most nem egy képzelt vagy idealizált barát, hanem egy magányos kiskamasz álmaiban megjelenő beszélő állatok emelik el a realisztikus cselekményszálat az érzékletesen ábrázolt valóság talajáról.

Regős Mátyás Kovács Gergely-02

A művelt katolikus középosztálybeli érzékeny és tehetséges Lóri elveszítette édesanyját, és félig édesapját is, aki alig vesz részt a család életében.

A magára maradt három gyermek különféleképpen éli meg árvaságát. A gimnazista Miki a haverjával lóg, többnyire az iskolából is. Évi bölcsésztanulmányai mellett az anyukát igyekszik pótolni több-kevesebb sikerrel. Lóri hónapok alatt elhanyagolt arcüreggyulladását már kórházban kell kezelni.

Az első személyű elbeszélő nem hősködésből tompítja a helyzet drámaiságát. Mintha természetesnek tartaná, hogy apja folyton dolgozik, bátyja pedig főleg félvállról indított durva megjegyzéseket vág hozzá. Tanárai közül a retróslágereket éneklő tornatanár, a Lóri biológiai tájékozottságát elismerő rekedt hangú Rácsné, valamint az orvosok, Józan doktornő és Rádi doktor kap egyénített, bár életszerűségében is kissé egyoldalú karaktert.

A gyerekszemmel is erős iróniával láttatott pedagógusok mintha kudarcaikat kompenzálnák erőltetett dicsekvésükkel.

Balázs bának bármilyen szóról eszébe jut egy régi szám, a biológiatanárnő pedig „szerette, ha hülyének nézik a diákjait” (139) – ebben Lóri szakértelme is segít neki. Röpke idejű figyelmük kincset ér, de egyikük szerepe sem alkalmas a szülői gondoskodás pótlására. Talán a fiatal kórházi ápolónő odafigyelése a leghasznosabb, őt viszont a két vagánykodó idősebb kamaszfiú, Miki és Bomon tárgyiasító megjegyzései távolítják el az anyaszereptől.

Regős Mátyás Kovács Gergely-02

Lóri mindenütt kívülállóként figyel és összegez

Tudatában van különleges ismereteinek. Németh László mitológiai erejű főhőseihez hasonlóan a nehezen vegyülő minőséget képviseli. Érzelmileg problémásan, legfeljebb kedvenc témáján keresztül találja meg a kapcsolódási pontokat. Esetlen szerelmes közeledésében is alapos ismereteit használja fel.

Ebben a környezetben Lóri csak azért nem marad teljesen magára, mert visszatérő álmaiban megjelennek az összetett szavakkal költőien elnevezett kihalt állatok.

Egész fajukat egyedként képviselve jelenlétük egyszerre fenyegető és támogató, mint a felnőtté válás útjának első lépéseként a kamaszodás sokaknak megrázó élménye. Az apró erszényes Holdkarmú a faját kiirtó veszedelmek elidegenítő balladai körülírásai – „jönnek a tengeri szőrtelen állatok”, „nyávog a tengeri szélben a bestia” (21) – után figyelmezteti Lórit, hogy a fajtája a saját vesztébe rohan. „Mindenki a maga fészkét építi” (24).

A Gyomorköltő béka mesébe rejti sorsukat, melyben az átoktól ravasz módon megmenekülő békapár felvirágoztatja ugyan a nemzetséget, de az erdőirtást nem vészelik át. Az Óriásalka repülni tanítja Lórit, a Kardfogú a férfias erővel szembesíti, a Bozótpatkány a tenger zúgásába belehallja Lóri tudatának élményeit. A címben megelőlegezett öt lényhez különböző természeti környezet és egymást kiegészítő tanulságok járulnak, a cselekmény egészében pedig zaklatott lázálomként helyezhetők el.

Regős Mátyás nem bízza a kiskamasz olvasókra a jelentéstársítást…

…ha esetleg a szóbeli hagyományozás eszközeivel – ballada, mese, erősen jelképes nyelv – bemutatott kihalt állatok önmagukban nem hatnának meggyőző erővel. Velük is kimondat gyakran hangoztatott kulcsmondatokat.

A Bozótpatkány internetes kommunikációra jellemző, több erőteljes képet egymás után felvillantó monológja érzelmi hatást vált ki Lóriból, mely nem áll össze egységgé: „a képek szétestek, nemigen tudtam értelmezni őket” (129). A kognitív szintű adatátvitelt egy hosszabb bekezdés erejéig a televízió médiumára bízza. „Kapcsolgattam a tévét, az egyik adón a globális felmelegedésről volt szó…” (88). A felépült Lóri pedig kiselőadásban leleményesen értelemre, érzelemre és a képekre támaszkodva hívja fel osztálytársai figyelmét a veszélyre: „Aki szereti a katasztrófafilmeket, sokat spórolhat a mozijegyen, pár év, és elég lesz az ablakon kinéznie” (138).

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

Megfigyelései és emlékezete mellett az a mentális erőt sejtető tulajdonsága teszi alkalmassá az elbeszélői szerepre, hogy képes saját élményeit is objektiválni

A regény egyik fő motívuma a felmelegedés

A hőemelkedés kezdőképétől a folyamatosan emelkedő testhőmérséklet gyakori ellenőrzésén át az infralámpa elkésett alkalmazásáig Lóri folyamatosan utal saját állapotára: „a homlokomtól lefelé elzsibbadt az arcom, hideg sugárzás kezdődött a bőröm alatt, a sugarak egyre mélyebbre hatoltak a koponyámban” (27). A gyulladás végleges megszüntetéséhez elkerülhetetlen és a fiú tudatában a halál lehetőségét is hordozó felszúrást is pontosan közvetíti a regény tetőpontján. Csak a végére mosódnak össze a tudatában a saját és a Föld veszedelme: „az arcomat elöntő hőség és a különböző méretű elemek rombolása ismerős képpé állt össze a fejemben, pontosan tudtam, mi történik, a sarkvidéken ebben a pillanatban is zajongva omlanak a tengervízbe a jégtömbök, megvolt az áttörés, a véres gleccserek elindulnak egymás ellen, pillanatok alatt megtöltik a bab alakú tálat” (122).

A halál a másik, több motivikus szinten megjelenő vezérfonal

Az első mondat a pusztulásról szól, és a kisegér halála szorosan összekapcsolódik a betegséggel. Az elvesztett anya, a kórházi beavatkozás és a láz az egyén, az állatok kihalása egy-egy faj, a globális katasztrófa az élővilág végét jelenti vagy jelentheti. Az álombeli állatok azonban ezt sem tartják tragikusnak, hiszen más módon léteznek tovább. Vagy a saját meséjükben, vagy egyfajta önálló hitvilágban. Holdkarmúék visszajutottak a Holdanyához, de meséje után a Gyomorköltő csak eltűnik a tó vizében. Az ifjúsági regényhez illő befejezésben Lóri nemcsak meggyógyul, hanem nagy sikerű kiselőadása után Panni figyelmét – és talán szerelmét – is elnyeri. A kezdeti veszteség pótlására pedig kap egy kisegeret, ami a gyermeki – és persze írói – névadás során nyer értelmet. Edmondanteszt pótolja Montekrisztó, aki a szabadulás és az igazság győzelmének hordozójaként Krisztus motívumára is ráerősít.

A kórház falán olvasható Jézus-mondat –

„Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?”

– érthető személyes vigasztalásként és a teremtett világ uralmával való visszaélésként is, hiszen „az ember a folyamatos csűrbe rakásával meg aratásával elég sok állatot tönkrevágott” (99). Intertextusként a Regős Mátyásra jellemző módon persze nem hiányozhat Ottlik sem, aki előtt egyrészt egy gúnyosan felolvasott Buda-bekezdés tiszteleg, másrészt az Iskola a határon egyik kulcsjelenetének, Medve betegszobai békés napjainak képei. Igaz, itt is egy (ön)ironikus csavarral: „Könyv nem kell, úgy gondoltam, komolyabb dolgok következnek, mint hogy kedvemre olvasgassak” (112).

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

Regős Mátyás Lóri és a kihalt állatok című ifjúsági regénye – a Tikihez hasonlóan – nem a szokványos ifjúsági regények közé tartozik. Ha egy mondatával kellene összefoglalni összetettségét, ezt idézném:

„Röviden imádkoztam, segítsen az Isten elkerülni azt a tűt, olvassza fel a jeget, és akkor már az Antarktisz jegét tartsa meg valahogy, vagy legyek tényleg férfi, legyen bátorságom, és szűnjön meg a szenvedés” (104).

 Kovács Gergely

 

Regős Mátyás: Lóri és a kihalt állatok

Illusztrátor: Radványi Maja

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2022

141 oldal

2999 Ft

további Kritikák

Mesék, amelyeknek akkor van varázserejük, amikor nincs

Pataki Mónika Lilla kritikája.

Tovább
Átjárások egy másvilágba

Nagy Gabriella Ágnes kritikája.

Tovább
Egy igazán vicces kelet-európai ifjúsági regény

Veszprémi Szilveszter kritikája.

Tovább