Vissza
  • 2022.07.11
  • Kovács Gergely

„Ferenc József, te mikor tanulod meg végre, hogy ne avatkozz bele a történelembe?!”

Kovács Gergely kritikája. 

Öröm látni, ha egy könyvsorozat egymást követő darabjainak „élvezeti értéke” nem csökken

Mi több, a lécet egyre magasabbra emelve az előzőeknél még igényesebbé és összetettebbé válnak. (ITT, ITT és ITT írtunk a sorozatban korábban megjelent kötetekről – a szerk.) Kiemelkedően érdekes az a sorozat, amely különböző szerzők összehangolt munkájának eredményeként épül fel. A Pagony Abszolút Töri márkajelzésű ciklusában egy-egy kortárs szerző a magyar történelem iskolában megismerhető nevezetes eseményei közé utaztatja tizenhárom éves szereplőit egy iskolaudvaron álló platánfa gyökértermén keresztül. A hetedikesek között gyorsan terjed a különleges lehetőség híre, és egyre többen próbálják ki a titokzatos büfés néni felügyelete alatt álló időkaput.

Zágoni Balázs Kovács Gergely-02
Kertész Mihály, wikipedia.org

Zágoni Balázs regényében a három budapesti kamasz, Karola, Bende és Fejó nem maradnak az 1914-es kora nyári fővárosban

Kolozsvárig utaznak, hogy a Nemzeti Filmarchívumban tett iskolai látogatásuk kapcsán vetítettképes beszámolót készítsenek az Oscar-díjas Kertész Mihályról. Mit tesznek egy kalandregény főszereplői, ha nem találtak elegendő fényképet az interneten? Kétségbeesés helyett felkeresik az eredeti filmforgatás helyszínét, és lefényképezik maguk a projektmunka tárgyát. Eközben összebarátkoznak a kolozsvári színházi elittel, Bánffy Miklós palotájában kapnak szállást, részt vesznek az első helyi filmforgatáson. A három hétig tartó kirándulásról azonban a trónörökös gyilkosságának hírére villámgyorsan hazautaznak. Ám a pillangóeffektus olyan zavart okozott a kizökkent időben, amelyet csak még egy kiruccanással lehet helyretenni.

Az eddigi részek közül a Szamos-parti Hollywood több szempontból is kiemelkedik

Szerzőjének különösen erős a személyes kötődése a témához, a helyszínekhez és a történelmi szereplőkhöz. Zágoni Balázs kolozsvári íróként és filmes szakemberként olyan korszakot választott, és olyan cselekményt ötlött ki, amelyek együttesen alkalmasak arra, hogy szinte vallomásos jellegű kalandregénnyel vezessék be a tizenéveseket az egy évszázaddal ezelőtti magyarországi helyzetbe.

Zágoni Balázs Kovács Gergely-01
Kolozsvár 1012, Fortepan

A Szamos-parti Hollywood összetettsége arra a merész lépésre épül, hogy a szereplők maguk mögött hagyják a sorozat eddigi darabjainak helyszínéül szolgáló földrajzi koordinátákat, ráadásul tudatosan készülnek az útra. Korhű divat szerint öltöznek fel, és elcsenik az egyik nagypapa régi pénzeit.

A szerző következetességére vall, hogy önálló epizódokként többféle galiba is keletkezik a túl nagy címletű ezerkoronásból vagy az egy évvel későbbi dátumozású tízkoronásból, akárcsak az anakronisztikus öltözetből.

A rövid kosztümöt hamar le kell cserélni, de a farmerban, kockás ingben utazó fiú elmehet amerikás magyarnak.

Zágoni Balázs Kovács Gergely-01
Bánffy György és Bánffy Miklós - Bonchida, wikimedia.org

A fedősztori kitalálásában és végigvitelében nagy szerepet kapnak a nyelvi lelemények

A sorozat három újoncának neve többféle nyelvi játékra ad lehetőséget, amelyeket a szerző az eltérő nyelvállapotból és szókincsből eredő félrehallások miatt ki is használ. Karola neve – és személyisége – egy századelőn még merésznek számító, öntudatos nőéhez hasonlít, a Fejó pedig az éppen uralkodó Ferenc József nevével egyező név becézett anagrammája. Mivel éppen a New York Kávéházba tartanak – hol is találkozhatnának gyorsabban egy filmrendezővel? – hirtelen ötletként New Yorkot nevezik meg lakóhelyükként. Így megmagyarázható a járatlanságuk a szokásokban és a szókincsbeli eltérésekben, sőt angolul is tudnak annyira, hogy hitelessé tegyék a füllentést. Pontosnak tűnik az 1914-es pesti és erdélyi nyelvezet, amelybe ráadásul idegen szavak is keverednek. Az angol grófi nevelő és a román vendéglátó szavait lábjegyzetekből fejthetjük meg, a román mondatokhoz zárójeles fonetikus átiratot is kapunk.

Mégsem bábeli keveredést látunk, hanem különböző határokat, társadalmi szakadékokat, történelmi és életkorokat áthidaló segítőkészséget, jóindulatot, a közös emberi élményekre építve.

Az „abszolút” jelző az élményszerű ismeretszerzésben csúcsosodik ki

A sorozat célja alapvetően a történelmi tudás közvetítése, egyszerre érzékeltetve a helyi folyamatokat a globális összefüggésekkel. A Szamos-parti Hollywood bemutatja az első világháború kirobbanása előtti derűs hetek idillje és a traumatikus párizsi békeszerződéshez vezető nemzetiségi feszültségek mellett a nemzetközi filmgyártás egyik bölcsőjeként a még gyerekcipőben járó hazai kinematográfiát is. Kiváló narratív döntésnek bizonyul az alig ismert, de a világsiker felé vezető út hangsúlyozása a történelmi veszteségekbe torkolló politikai és hadiesemények mellett. A regény címében megjelölt álomgyár kellően figyelemfelkeltő hatású, míg a Szamos folyót nem biztos, hogy mindenki fel tudja idézni. Együtt pedig a „Pecze-parti Párizs”-jellegű metaforikus szerkezetekhez hasonlóan egyszerre emeli ki az erdélyi város provinciális és innovatív voltát. A kezdetleges filmgyártás a kaliforniai stúdiók indulásának éveiben zajlik, hogy aztán Amerikában szerezzen babérokat az szárnyait itt bontogató Kertész Mihály, alias Michael Curtiz. (A magyar filmesek későbbi sikereire is gondolhatunk.)

Zágoni Balázs Kovács Gergely-04
1914 Janovics Jenő megbízásából készült Bánk Bán első filmes adaptáció, YouTube

A kései Z generációs kamaszok számára igazi kaland az okoseszközök helyett kézbe vehető fényképezőgép és kurblis filmfelvevő, amely a bevonódás kelléke is Fejó számára

A XXI. századi jelen technológiájában jártas, de verbálisan kissé lemaradt fiú flow-élménye, hogy a forgatás közben operatőrré lép elő. A gyerekek múltba utazásának egyik szokásos ellentmondása, hogy rendszerint jelentős események középpontjába kerülnek – hiszen valószínűleg minden gyerek vágya, hogy fontos dolgok részese legyen. Ezt azzal sikerül kissé feloldani, ha a gyerekek talpraesettek, saját koruk valamely hétköznapi készsége a múltban különlegessé teszi őket, illetve ha a jelenben ügyefogyott kiskölök kiléphet ebből a szerepkörből, és hőssé válhat. A Szamos-parti Hollywood a műfaji sajátosságokat nem hagyja ki, de tompítja, az amerikás magyarok sztorijával pedig megteremti a természetesség látszatát.

Kérdés, hogy mennyire nem valós elvárás egy nem valós alaphelyzetre épülő regénynél bármilyen egyéb realitást számonkérni. A történelmi hitelesség pedagógiai szempontból biztosan fontos. Ebben pedig Zágoni Balázs remekel.

Idézi is a címeket az újságokból, amelyeket egyébként a jól felkészült gyerekek maguk vesznek meg, amikor megérkeznek

Hitelesnek tűnik Bánffy Miklós valóságban is különleges személyiségének rajza. Az ő szerepe több szempontból is kiemelt jelentőségű, akár főszereplő is lehetne. Komoly befolyása volt az erdélyi kultúrára, beleértve a színházi életet; politikusként nem érte el ugyan, de az erdélyi nemzetiségek közötti békén munkálkodott, ráadásul nevezetes trilógiájában összefoglalta az elemzett regényben is szájába adott gondolatokat a nemesség felelősségéről, amelynek hiánya Trianonhoz vezetett. A trilógiából Zágoni Balázs egy jókaisan komikus, beszédhibás arisztokratát is kölcsönzött, és ahogy utószavában utal rá, kénytelen volt a másik erdélyi szellemóriásnak, Kós Károlynak csak egy pár mondatos utalást hagyni.

A szerzői megjegyzések közül különösen megható a bevezető ajánlás, amely a kerettörténetben szereplőként megjelenő, tavaly elhunyt Balogh Gyöngyi filmtörténész emlékét őrzi.

Balogh Gyöngyi így egyszerre kortárs és történelmi alak, filmrestaurátorként pedig a fiktív Tempi Bori nénire emlékeztet, az időkapu őrére, hiszen mindketten a múlt és a jelen közötti kapcsolat biztosítói. Akárcsak a történelmi regények írói.

Zágoni Balázs Kovács Gergely-03
Fortepan

A jelenbeli filmarchívumban tett látogatás nemcsak keretet és indítékot biztosít az időutazás logikailag nehezen magyarázható fantasztikus eseményére, hanem belső motivációként a már befejeződni látszó cselekménynek is ad egy lökést. Az újabb időutazással pedig azt is érzékelteti a regény, hogy a történelem egyként íródik a közös emlékezetben őrzött traumákból és a könnyen feledésbe merülő hétköznapokból.

Kovács Gergely

Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood

Pagony Kiadó, 2022

409 oldal

4490 Ft

 

további Kritikák

Mesék, amelyeknek akkor van varázserejük, amikor nincs

Pataki Mónika Lilla kritikája.

Tovább
Átjárások egy másvilágba

Nagy Gabriella Ágnes kritikája.

Tovább
Egy igazán vicces kelet-európai ifjúsági regény

Veszprémi Szilveszter kritikája.

Tovább