Vissza
  • 2022.05.25
  • Kovács Gergely

Tengerecki hazaszáll, és mesél

Az antológiáról Kovács Gergely írt kritikát. 

A közel két évig tartó bizonytalanságban a bezártság különböző változatait is kipróbáltuk, így a szokásosnál nagyobb jelentőséget kapott a szabadság kérdése

Karantén után kirándulni nem egyszerű családi program, hanem a bizakodás jelképes cselekedete. A „maradj otthon” után új jelentést kapott a „maradj itthon”, mivel külföldi utak tervezése helyett felértékelődtek a biztonságos belföldi utak. A Kajla-útlevél és a SZÉP-kártya mellé az egyes tájegységek, városok, intézmények igyekeznek a mesekönyvpiacon is látogatókat szerezni. A Székelyföldi legendárium, Brúnó fővárosi kirándulásai, Hoppla pécsi (Hoppla meséi: kirándulás Pécs városába), Milli és Rémi miskolci kalandjai vagy a Balaton és környéke valószerű és fantasztikus bemutatása alkalmas arra, hogy új vendégeket vonzzon, és fellendítse a hazai turizmust.

A Cerkabella Könyvek Tengerecki – Kalandok Magyarországon című gyűjteménye kortárs meséket és mondákat közöl a magyar gyerekirodalom huszonhárom népszerű és (még) kevésbé ismert alkotójától, melyek egy-egy belföldi nevezetesség kialakulásának alternatív történetét mutatják be.

Tamkó Sirató Károly világutazója most itthon barangol

(Olvassátok el Poós Zoltán frissen megjelent írását is Tamkó Sirató alapművéről ITT – a szerk.)

Az alcímben megjelölt mesék és mondák a műfajok megújítására nem utalnak ugyan, de a kötet negyven írásának többsége átmeneti műfajként olvasható. Ráadásul két címben még a legenda megjelölés is feltűnik, bár a szájhagyomány útján terjedő, nehezen ellenőrizhető valóságtartalmú kisepikai forma jelentésében.  

Műfaji hagyományok tekintetében a legérdekesebbek közé tartozik Mészöly Ágnes három, egymástól elkülönítve elhelyezett történelmi sci-fi-je, amelyek két, a Kárpát-medencéhez valamiért különösen ragaszkodó intergalaktikus utazó beavatkozásait írják le. Egyszer forrást fakasztanak, másszor követet mentenek az üldözők elől, sőt, nagylelkűen beavatnak a jövő titkaiba egy hun sámánt is, hogy megmentsék több száz ártatlan ember életét. A társadalmi érzékenység és humanizmus tekintetében jó értelemben humanoid lények szerepeltetése a monda hagyományos műfajának felfrissítésével jár, amit ugyanis a nép évszázadokon keresztül érvényes igazságként adott át nemzedékről nemzedékre, azt a mesék idegen lényeknek tulajdonítják, miközben éppen a szóbeli átörökítés eleme hiányzik. A rejtett igazságot a meseírói lelemény többféle módon hagyja homályban. Egyszer csak szamarak látják, máskor a szó tudományos-fantasztikus értelmében elragadtatott sámán.

A kortárs és tradicionális vegyítése a többi elbeszélés alapvető eszközeként is megjelenik. Dávid Ádám Rowlingtól kölcsönvette Dobit, aki menedékházi manóként szolgálja a Rám-szakadékban lopakodó kislányt.

Várfalvy Emőke az udvarias egerszalóki sárkánnyal kapcsolatban utal a roxforti veszedelmes magyar mennydörgőre.

Tengerecki Cerkabella-01

Akad olyan is, aki mai utalásokkal igyekszik archaikus cselekményelemeket felfrissíteni. Hiába utal Demény Péter az antológia legrövidebb mondájában, A szigligeti leányrablásban Rozgonyi Cicellére is, miközben az X-faktor versenyzőihez hasonlítja az elrabolt főszereplő sikolyát, a kortárs kapcsolat sem teszi izgalmasabbá a kurta sztorit. A Kantavár legendájában az erőltetett és mai gyerekek számára feloldhatatlan utalások ellenére kirajzolódik egy mecseki betyárballada körvonala. (Ehhez kapcsolódik a kötet egyik legötletesebb képe, a hatalmas rajzolt pizzát fürkésző két bajuszos úriember ódon fényképe.)

Tengerecki Cerkabella-03

A szövegek többnyire modernizált vagy a szerzőktől származó modern eredetmondák. Hagyományos keretes elbeszélésekben valaki felidéz egy történetet, mint Várfalvy Emőkénél (A világ utolsó szakácsóriása), Somlai Annánál (A zöld hajú tündér), Majoros Nóránál (A fehér boszorkány gyöngye) vagy Boldizsár Ildikónál (A türkiz gyöngyszem titka). Érdekes nyelvi jelenség, hogy ezek a címek többszörös jelzős szerkezetből állnak. A címadás és a szóbeliség aktusát idéző elbeszélői hang alapján hasonlók Tóth Krisztina meséi is. Ezekben a biztos kezű író nem kísérletezik, nem akar bizonyítani és egyénieskedni, rábízza meséjét a lendületes és érzékletes prózára, akárcsak Berg Judit. A mindentudó elbeszélő mesélő hangvétellel, a beavatás nyelvi gesztusaival mutatja be a történetet.

Tengerecki Cerkabella-02

A többnyire természeti jelenségek, földrajzi formák köré csoportosított történetek között az eredetmondák módosított változatai a jellemzők. Ezek között is sok helyen hagyatkoznak a szerzők sárkányokra, óriásokra, tündérekre, esetleg lúdvércre, akik már nem annyira veszedelmesek, mint mondabeli elődeik.

Böszörményi Gyula elsőként szereplő aggteleki meséje a fenntartható környezet égető kérdését, a vízhiány veszélyét is érinti. Mintha Lázár Ervin novelláinak mesés világa találkozna egy egészen eredetinek tűnő eredetmondával.

Dér Adrienn ásotthalmi Csodarétjén – majdnem elárultam, kiknek köszönhetően – egészen mély gondolatiságú, allegorikus mese bontakozik ki az iskolai tananyagként tálalt csodavárásból és -gyártásból. Ennek a mesének a megértéséhez volt leginkább szükség illusztrációra, amelyen itt fekete-fehér, békebeli elemi iskolai tanteremben a fényképezőgépbe bámuló nebulók előtt különböző méretű és színű foltok jelzik a készülő csodát.

Takács Mari kétféle technikát is alkalmazott a kötetben

Az egyes mesék előtt a bennük tárgyalt nevezetes földrajzi névhez illeszkedő elemeket látjuk. Hegyek, tavak, várak, olykor modern épületek esetén egyszerűsített rajzon ezek látszanak, körülöttük pedig a természeti környezet nem feltétlenül csak oda tartozó növényei és állatai, fűzöld alapon. Mindegyik lényeges elem mellett ott szerepel a neve is. Az egész oldalas képek így a Kárpát-medencei élővilág képes enciklopédiájaként is élvezhetők Takács Mari jellegzetes stílusában.

Tengerecki Cerkabella-01

A mesékhez régi, fekete-fehér vagy szépiaárnyalatú fényképeket, képeslapokat használt fel, amelyeken többnyire a mese helyszínéül szolgáló forma, vár, épület látható, a cselekményhez tartozó egy-két apró színes folttal kiegészítve. A földrajzi tájékozódást segíti a védőborító gondosan összehajtott titkos rajzos térképe, mely szintén az illusztrátor keze munkáját dicséri.

A sokféle stílusú alkotó munkáiból igen színes gyűjtemény kerekedett

Érdekes volna megtudni, pontosan mik is lehetett a kiadói instrukciók, milyen egyeztetés folythatott a Cerkabella szerkesztőjével, Lovász Andreával. Csak sejtem, hogy utóbbi bátorította az alkotókat a játékosságra, a tabuk visszafogott borítgatására. A monda megújítását is ezek között sejtem, hiszen alapvetően mindenki ragaszkodott a múltbeli utalásokhoz. Gyakran a mondai múlt és a XXI. századi jelen találkozása adja a konfliktust.

Acsai Roland meséjében az éppen egy kunhalom tetején őrködő Abát egy tüzes kocka ragadja el, hogy 2020-ba röpítse.

Dávid Ádám Lávadállatok című meséjében egy állandó időkapu biztosítja az átjárást a dinók és a működő vulkánok idejébe, hasonlóan Maksai Kinga meséjéhez a tatai Fényes tanösvényről. A Haramia-forrásban, Dér Adrienn meséjében Feri tekinthet be a betyárok életébe.

A legértékesebb és talán legidőtállóbb alkotásokból azonban kimaradtak az utalások a népszerű irodalomra vagy korjelenségeinkre

Halász Bálint Holdvilág című megható novellájának szerelmi háromszögével a kamaszkori barátságot és a kötődések különböző formáit mutatja be.

Kányádi Sándor balladisztikus meséit idézi Bernáth Zsolt (A Vasas-szakadék legendája), aki az elbeszélő kisgyermek és nagyapja szoros kapcsolata mellett egy kis közösség rituálisan együtt végzett alkotótevékenységét álmodja a geológiai képződmény mögé.

Vörös István egy megtalált gyűrű köré építi novelláját, alkalmat találva a Vértes erdejének bemutatására.

Majoros Nóra A hegymászókötélben egy magányos kisfiú magára találásáról ír.

Ezek az ifjúsági novellák a kötet végére kerültek, ami felhívja a figyelmet a szerkesztői szándékra, és innen visszalapozva valóban találunk olyan vándormotívumként is értelmezhető elemeket, melyek az egymás után következő szövegeket láncszerűen egybekapcsolják. Ezeknek a felfedezését azonban már az olvasókra bízom. A Tengerecki című antológia legtöbb szövege azután is tartalmas olvasnivaló maradhat, ha kedvet csinált a helyszínek meglátogatásához. A hely szelleme az újraolvasáskor nyújthat többletélményt.

                                                                                                                                                                                            Kovács Gergely

 

Tengerecki – Kalandok Magyarországon (Kortárs mesék és mondák)

Szerkesztő: Lovász Andrea

Illusztrátor: Takács Mari

Cerkabella Könyvek, 2021

175 oldal

4990 forint

 

további Kritikák

A természetnek szabad akarata van, intő előjeleket küld az ember számára

Steinmacher Kornélia kritikája.

Tovább
Menni vagy maradni?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább
Rendszer a lükeségből?

Nagy Gabriella Ágnes Timo Parvela Pate-sorozatát elemzi és ajánlja felnőtteknek és gyerekeknek is.

Tovább